Nagyon sokan tanácstalanok, hogy melyik vizsgarendszer szerint vizsgázzanak. Elvileg az akkreditációs rendszer miatt óriási különbségek nem lehetnek (illetve nem lehetnének) nyelvvizsga és nyelvvizsga között, mégis érdemes a következőket átgondolnod:
-
Milyen a megfelelési arány, azaz könnyű-e a vizsga?
A NYAK, azaz a Nyelvvizsga Akkreditációs Központ minden évben nyilvánosságra hozza az előző év statisztikáját, amiből látható, hogy milyen arányban sikeresek és sikertelenek a vizsgák. Talán kiábrándító számodra, de a könnyűnek gondolt vizsgákon a megfelelési arány semmivel sem magasabb, mint a régi, kipróbált vizsgarendszerek megfelelési aránya.
-
Mennyire megbízható, kiszámítható a vizsga?
Ki tudja mára már követni az akkreditált nyelvvizsgarendszerek garmadát? Több, mint 20 vizsgarendszer van, amelyek legtöbbje évente néhány vizsgát szervez csak, és általában gyakorló nyelvtanárok munkájuk mellett foglalkoznak tesztek összeállításával. Nekünk, felkészítő tanároknak nagyon fontos, hogy a vizsgák szintje azonos legyen, ehhez pedig alapos előtesztelésre, megbízható feladatbankra van szükség. Jómagam, mint a Nagy Origó Nyelvvizsgakönyv (angol) szerzője, jól tudom, hogy mennyire fontos a vizsgák szintezése, standardizálása, rengeteg munka volt a könyv megírása, egyeztetése a vizsgaközponttal. Ha nem akarsz belefutni abba, hogy az elvárt szintnél magasabb követelményeknek kelljen megfelelned, akkor olyan vizsgát válassz, amely régóta a piacon van, és nem teheti meg, hogy alapos előmunka és kipróbálás nélküli feladatokat alkalmaz.
-
Milyen időszakban szervez vizsgát a vizsgaközpont?
Fontos, hogy csak kevés vizsgarendszer szervez évente legalább 5 vizsgát. Mindenképpen ellenőrizd le, hogy van-e egyáltalán vizsga abban a hónapban az általad választott vizsgarendszerben. A régi nagy, kiszámítható vizsgarendszerek majdnem minden hónapban szerveznek vizsgát.
-
Van-e bőséges felkészítő anyag, próbavizsga lehetőség?
Jogszabályi kötelessége minden vizsgarendszernek, hogy mintafeladatokat hozzanak nyilvánosságra. Ezek azonban rendkívül korlátozott számban állnak rendelkezésre, és ha megcsinálod ezt a minta feladatot, akkor utána nem tudsz többet gyakorolni. Nézz utána, hogy kapható-e könyvesboltokban vagy rendelhető-e a vizsgaközpont honlapjáról gyakorló feladatsorokat tartalmazó könyv! Ez is mutatja a vizsga komolyságát és megbízhatóságát.
-
Könnyen elérhető a vizsgaközpont és a vizsgahely ügyfélszolgálata?
Később lehet, hogy szükséged lesz az ügyfélszolgáltra. Próbáld ki, hogy rendelkezésre állnak-e, és hogy segítőkészek-e! Ha esetleg felülvizsgálati kérelmet kell majd kérnek, akkor is el kell érned őket…
-
Mire kell a vizsga?
Csak akkor válassz magyar vizsgát, ha Magyarországon akarod használni a vizsgaeredményt! Ha külföldre akarsz menni (tanulni vagy dolgozni), akkor a célállomás vagy intézmény egyértelműen meg fogja mondani, hogy melyik vizsgarendszer vizsgáját és milyen eredménnyel várja Tőled. Fordulj Hozzájuk bizalommal!
-
Mennyibe kerül?
Ez igazán nem lehet szempont, hiszen jogszabály határozza meg a vizsgadíjak maximumát, és a legtöbb vizsgarendszer ehhez közeli összeget kér.
-
Egynyelvű vagy kétnyelvű vizsga legyen?
A két vizsga között az a különbség, hogy az egynyelvű nem teszteli a magyar és az idegen nyelv közötti közvetítő készséget, azaz nincs benne fordítás. A legtöbb magyar nyelvtanuló itthon tanulja a nyelvet, és sokszor fordít a tanulás során. Ezek a feladatok általában jobban szoktak menni, mint például az olvasáskészség mérések. Ha Te is jó vagy fordításból, és általában érted, amit olvasol, akkor ne ragaszkodj az egynyelvű vizsgához, és ne félj kétnyelvű vizsgára menni! Ráadásul a közvetítő készség egy olyan nyelvi készség, amelyet nagyon gyakran használunk. Ne félj tőle!
Szerző: Horváth Miklós
Insedo Nyelviskola szakmai vezetője
Nagy Origó Nyelvvizsgakönyv szerzője
