Minden nyelvtanuló mást tart nehéznek a nyelvvizsga feladatai közül, azonban abban mindenkinek a véleménye megegyezik, hogy a vizsgázók többsége a legtöbb hibát a fordítási feladatokban követi el. Nem csoda, hiszen a tökéletes fordítás az anyanyelv és a célnyelv teljes ismeretét feltételezi. Tisztában kell lenni azzal, milyen lényeges pontokban különbözik a két nyelv nyelvtana, és tudnunk kell egy kicsit az angolok logikájával gondolkodni.
Valószínűleg mindenki hallotta már nyelvtanára szájából: „Igen, ez jó, de nem így mondják az angolok”. Erre a problémára kínál megoldást ez a könyv. Teljesen újszerű felépítése az angol nyelv logikáját követve végigvezeti a nyelvtanulót az egyszerű mondattól az összetett mondaton keresztül a szövegösszefüggést biztosító eszközökig, kerülve a bonyodalmas nyelvtani magyarázatokat, miközben különös figyelmet fordít a magyar és az angol nyelv közötti különbségekre.
A magyar nyelvtanuló számára leginkább problémás terültekre külön jelölés (bomba jel) hívja fel a figyelmet. Az egyes területeken belül a példamondatok általában angolul vannak megadva először, hiszen a nyelvtani kategóriákat az angol nyelv alapján adtam meg. Így előfordulhat, hogy a magyar mondatban pld. az okhatározói mellékmondat címszó alatt a kiemelt mellékmondat nem okhatározói, mert magyarra nem azzal fordítjuk. Az alapfokú nyelvvizsgára készülőknek a könyv első három fejezetét ajánlom, míg a közép- és felsőfokon vizsgázók az egész könyvet rendkívül hatékonyan ki tudják használni.
A könyvben kb. 3000 példa- és gyakorlómondat található, melyeknek többsége szerepelt nyelvvizsgákon. A kivételesen magas számú gyakorlat párosulva a könyv sajátos szerkezetével és némi humorral újfajta megvilágításba helyezi az angol fordítást, ezért megoldást nyújthat azok számára, akik belefáradtak a hagyományos függő beszéd, feltételes mondat, vonatkozó névmások, stb. rendszerbe.
