Menu
Időpont:
2024. szeptember 14.
Helyszín:
Jendrassik-Venesz Technikum,
Veszprém, Március 15. u. 5.
8.30-9.00
Regisztráció
9.00-9.10
Megnyitó
9.10-9.50
Fórum
10.00-10.40
Előadások
11.00-11.40
Előadások
12.00-12.40
Fórum
12.00-12.45
Az esemény zárása
Hogyan motiváljuk a Z és alfa generációs diákokat a tanulásra?
Az emberiség számára nagy kihívás, hogy ma 6 generációnak kell itt a földön együtt élni, együttműködni, tolerálni egymást. Ehhez bizony ismerni kellene egymást és az elfogadáshoz nagyfokú toleranciára lenne szükség. Ez akkor megy igazán, ha tisztában vagyunk a generációk társadalmi, neveltetési különbségeivel, a hagyományaival, szokásaival, értékeivel, tanuláshoz, munkához, pénzhez való hozzáállásával. S nem utolsó sorban figyelembe kell azt is venni, hogy a különböző korosztályok, különböző módon állnak a digitális eszközök használatához is.
Minden korosztálynak megvannak a maga erősségei, melyeket megpróbál átadni az őt követőknek és akkor működünk jól, ha az idősebb korosztályok pedig megpróbálják elfogadni, megtanulni azokat a jellemzőket, amikben a fiatalabbak jók.
Különbözünk sok mindenben, de mindannyian ugyanarra vágyunk: összetartó, szerető családra és elfogadó társadalomra. Ehhez viszont elengedhetetlenül fontos, hogy megértsük egymást és megtanuljunk együtt élni!
Miről is lesz szó az előadásban?
Milyen generációkat különböztetünk meg a 21.sz-ban?
Miben hasonlítanak és miben különböznek egymástól?
A ma iskolába járó alfa és Z generációs diákoknak milyen tanulási szokásaik vannak, és hogyan taníthatjuk őket hatékonyan és korszerűen?
Mivel motiválhatjuk a mai gyerekeket?
Milyen szerepe van ma a tanulásban a mesterséges intelligenciának, árt vagy segít majd a tanulási folyamatban a chat gpt?
Okostelefon és a digitális platformok helye, szerepe a tanulásban.
Élményközpontú irodalomtanítás
Az élményközpontú irodalomtanítás mint tanítás-módszertani elképzelés az 1990-es években indult a szombathelyi Tanárképző Főiskolán az előadó kezdeményezéseként. A témával kapcsolatban mintegy kéttucatnyi kötetet jelent meg a programalkotó gondozásában, szerkesztésében — köztük 4 évfolyamnyi középiskolai irodalomtankönyv is, melyek közül a 12.-es Szép magyar könyv oklevelet kapott 2008-ban. — 2007 és 2013 között zajlott a koncepció legátfogóbb akciósorozata “A 12 legszebb magyar vers” címmel Közép-Európában. Sajnálatos módon a 2020-ban bevezetett Nemzeti Alaptanterv nem ad teret az élményközpontú irodalomtanítási elképzeléseknek. A koncepció megalkotója azonban reménykedik abban, hogy a jelenleg fennálló konzervatív szemlélet hamarosan megváltozik, és újra a kreativitás és a élményközpontúság jellemzi majd a magyarországi irodalomtanítást is, mint ahogyan az erdélyinek vagy a vajdaságinak már most is ez a lényege.
A Mesterséges Intelligencia jobb tanárrá tehet-e bennünket?
Itt a ChatGPT, ránk törte az ajtót. Aztán az eltelt hónapok alatt nem változott a tanteremben semmi. Továbbra is emberek tanítunk embereket, a Mesterséges Intelligencia meg hülyeségeket mond. Sokan gondolják, hogy ez a helyzet.
2022. novemberében azért egy kicsit megijedtek, hogy esetleg majd az AI elveszi a munkánkat. Aztán mikor kiderült, hogy tudunk olyat kérdezni, amire nem tud válaszolni, meg is nyugodott mindenki.
2024. szeptembert írunk. Közel két év a technológiai fejlesztések világában óriási idő. Nézzük meg mit tud ma az AI és hogyan lehetünk jobb tanárok a segítségével!
Játékosítás történelemórán – Összefoglaló kincsvadászatok
A játékosítás (gamification) olyan innovatív oktatási módszer, amely egyes tanulási eljárásokat a diákok által kedvelt játékszerű folyamatokká alakít. A játékosítás egyik legfőbb eleme, hogy az egyes feladatok elvégzését követően jutalmat kaphatunk, amely hozzásegít minket egy következő cél eléréséhez. A kincsvadászat esetében ez a következő cél egy újabb feladat megoldása, végső soron a „kincs megtalálása”, valamint a folyamat során szerzett pontok beváltása a tanulók egyedi igényeinek megfelelően. A tanulók 4-5 fős csoportokban, egymást segítve oldják meg a különböző feladatokat, melyek segítségével közelebb kerülhetnek a kincs megszerzéséhez, illetve pontokat gyűjtenek a feladatmegoldások során, amelyeket csoportszinten gyűjtenek, de végül egyénileg váltanak be.
Két betű, amelyek megváltoztathatja a tanításodat – AI a nyelvtanításban
Mi a legjobb módja egy nyelv elsajátításának? Egyre több módszer létezik, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az osztályteremhez, és egy kiemelkedő felfedezés, amit a tanulók nemrégiben tettek, az az AI. A tanulók különböző AI alkalmazásokat kezdtek használni főként egy célból – hogy minél gyorsabban és minél kevesebb erőfeszítéssel végezzék el a házi feladatukat. Ez olyasmi, amit nem tudunk elkerülni, a diákok továbbra is használni fogják az AI-t, és még ha vannak is programok, amelyek kiderítik, hogy egy adott feladatot AI segítségével írtak-e, új programokat fejlesztettek ki, hogy megváltoztassák az AI által írt szövegeket oly módon, hogy ne legyen felismerhető, hogy AI-t használtak a feladat elvégzéséhez. Ez arra utalhat, hogy ez egy végtelen harc, de ahelyett, hogy harcolnánk, támaszkodnunk kellene az AI által kínált előnyökre, és kreatívan kellene használnunk őket számos célra: hogy időt spóroljunk az órák előkészítése során, hogy növeljük a tanulók motivációját, hogy maximalizáljuk a tanítási potenciálunkat és személyre szabjuk a tanítást a diákjaink igényeihez. Röviden, az AI kiváló tanulási lehetőség lehet mind a tanulók, mind a tanárok számára.
Az előadásom célja, hogy bemutassak néhány ingyenes AI alkalmazást gyakorlati ötletekkel együtt, amelyeket közvetlenül alkalmazni lehet a nyelvi órákon. Remélem, hogy az előadásom inspirációként és kiindulópontként szolgál a tanárok számára, hogy elkezdjenek kísérletezni a mesterséges intelligenciával és élvezzék annak előnyeit.
A kép, mint történeti forrás kontextualizálásának problematikája
Az előadás a képi források középfokú oktatásban történő felhasználásának lehetőségeivel foglalkozik oly módon, hogy a képek feldolgozásának módszereire koncentrál, tehát célja az, hogy felhívja a figyelmet a közoktatásban eddig lényegében mellőzött, vagy csupán illusztrációként felhasznált forrásbázis, a képek elemzésének szabályaira, illetve a retorika tárgyának problematikájára egy sajátos képi közegen belül. A képi források történeti kontextusát (összefüggésrendszerét) természetesen sok tényező befolyásolhatja. A képek általában az adott kor kulturális reprezentációi, melyek hatalmas befolyással bírtak a közönségre, amely egy olyan korabeli kódrendszer mentén értelmezte őket, amely mára már általában érvényét vesztette. Itt viszont arra teszünk kísérletet, hogy elsődleges képi források értelmezési lehetőségeit a történeti kontextusukba „visszahelyezve” mutassuk be.
A képbe „mintegy visszacsavarva ég nézése” mindaddig, amíg a néző számára meg nem történik a „beavatás”, ezáltal „nézése” át nem vált „látásba”. Innentől kezdve valamiféle retorikusság megjelenését észlelhetjük: a képek lassan megnyílnak, „beszélnek”, és a bennük rejlő képi elemeket, toposzokat a kommunikációs kontextusban aktualizálják.
Az előadás alatt ezen üzenetek történelmi térben és időben való elhelyezésének, „megnyitásának”, kontextualizálásának kérdéseit szeretném példák segítségével bemutatni.
Lehetőségek és korlátok – promptolás, szöveg-, zene- és képgenerálás a gyakorlatban
A ChatGPT két évvel ezelőtti megjelenése ráirányította a figyelmet a mesterséges intelligenciára, és felvetette a kérdését, hogy mindez a hagyományos iskola végét jelenti-e. Az új technológia iránti lelkesedés, valamint az ismeretlentől való félelem olyan elegye jött létre, amelyben nehéz tisztán látni. Előadásomban a jelenleg bárki számára elérhető generatív mesterséges intelligencia alkalmazások alapvető működésének ismertetésén és gyakorlati demonstrálásán keresztül bemutatom, hogy milyen lehetőségek nyílnak a pedagógusok előtt mindennapi munkájuk könnyebbé tételében, illetve hol vannak a technológia jelenlegi korlátai: mire érdemes használni az MI-t és mire nem.
Digitális megoldások a matematika tanításában
Az előadásban bemutatásra kerül a GeoGebra felülete. Ez az eszköz talán a legelterjedtebb a matematikatanárok körében, így szeretnék jó gyakorlatokat és példákat bemutatni mind azoknak, akik még nem ismerik ezt a rendszert, mind azoknak, akik már rutinosan mozognak a felületen. Szó lesz arról, hogyan tudunk már elkészített és közzé tett feladatlapokat keresni és szükség szerűen módosítani, valamint arról is, hogyan tudunk a saját céljainknak megfelelő feladatokat, segédeszközöket készíteni a GeoGebra segítségével.
Ezen kívül a Microsoft Excel kínálta lehetőségek kerülnek bemutatásra a valószínűségszámítás és statisztika témakörében. Megemlítem milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a szoftver tanórai használata.
A Mesterséges Intelligencia a tanár és az alfa kezében
Az előadás során végig barangolunk az oktatói digitális kompetencia különböző területein, és konkrét, gyakorlati példákkal, promptokkal megnézzük, hogy hogyan is lehet az egyes területeken fejlődni az Mesterséges Intelligencia segítségével. Legyen szó produktivitásról, tanári vagy tanulói kreativitásról, órán kívüli és órai használatról, az MI mindenben a segítségünkre tud lenni. Különösen fontos, hogy a diákokat is bevonjuk ebbe a folyamatba, hogy megtanulják felelősen használni ezt az eszközt, amely az ő életükre egészen biztosan hatalmas hatással lesz a jövőben.
Címünk: 8200 Veszprém, Cserhát lakótelep 7.
Tel: +36 30 583 7137
E-mail: info@insedo.hu
Ügyfélszolgálat: Hétfő-Péntek 8:00-16:00
Felnőttképzési engedélyszám:
E/2020/000259
Bejelentési nyilvántartási szám:
B/2020/001363